2012. június 14., csütörtök

mixer gixer

már 2011 februárjában beszámoltam arról, hogy ez a gorenje kézi mixer nem volt 1 nyerő választás. nekem annyira kellett ez a szuperszép gép, hogy nem koncentráltam a lényegre.
múltkor botmixeltem a sóskát, és amikor ki akartam tekerni a botmixerrudat a gépből, bent ragadt. körbeförgott, de ki nem jött. remek...
találtam az 1ik kis utcában 1 szakit, aki háztartási gépeket szerel, és már reggel 7-kor kinyit, bevittem hozzá. eltelt 1 7. reggel közölte, hogy kampec, nem lehet vele mit csinálni, belesült. remek... rávettem, hogy szedje szét, legalább a habverőt tudjam használni. a habverőt, ami 1 rakás szar, mert annyira kicsi fordulatszámon pörög, és így k. lassan ver habot. én kézzel előbb végzek, mint a gép. tojásfehérje esetében. tejszínt nem próbáltam, az necces lenne, mert felét elfröcsögtetném, mire habbá verném.
volt 1 szép szar gépem, ami sokba került, és még tönkre is ment :)

ezzel kapcsolatban elgondolkodtam, hogy mennyi szar pénzügyi döntést hoz6tam már, mennyivel rövidíthettem meg magam az előre nemlátásommal, és hogy a bujkáló kritikust elnyomtam magamban. pl. a lakás villanyszerelése: nem gondoltam végig, hiába agyaltam rajta fél évig, hogy legyen, és ezért pluszmunka lett a vége. most más nem jut eszembe. ennek a mestere úgyis tesóm, nem én :)

hársillat
a hársfák gőzerővel nyomatják az illatukat még mindig. tegnap kiderült, hogy a kerepesi út is hársfákkal szegélyezett a pillangó utca-örs szakaszon. fantasztikus.

eperillat
azt elfelejtettem leírni, hogy amikor szombaton epret szedtünk, közelítettünk az eperföld felé, és megcsapta az orrunkat az eperillat. szívet melengető érzés volt., ha van szaga, akkor nyilván rengeteg eper van még a területen. jó volt látni az embereket, ahogy szorgoskodtak a földön. óriási ez az eperföld. ameddig a szem ellát, addig tart. és a nép dolgozott meg izzadt :)

esés
nemcsak az eső, hanem én is.
ez még szombaton történt. eljöttem a sellőből, éppen elkezdett esni az eső. ez a legrosszabb, ilyen taknyos réteg fedi az utat. a tgy körül építkezés van, így a nemtomilyen utcán mentem be, ami macskaköves. előttem araszolt 1 autó. 1x csak befordul balra, én satufék kézzel-lábbal, és természetesen esés. a bal oldalamra estem, amin teljesen meglepődtem. természetesen pár szitokszó elhagyta a számat, hogy miért nem bírt indexelni. csávó kiugrott, kérdezte, mi a baj, tényleg minden rendben van, ne haragudjak, hát igen, elfelejtett indexelni... mondtam, oké, nincs semmi bajom, de az indexet ne felejtse el. ennyit számít.  letört a pálca az 1. sárhányómról, de azt visszapillanatragasztóztam. mindig elmozdul. amúgy is 1 hulladék... nagyon felidegesített.
aztán orsitól megtudtam, hogy ő az autók közül előbukkanó gyalogost fejelt le, és zuhant 1 6almasat, még a váza is eltört :( sokkal rosszabbul járt. most tervezi az új biciklijét.

sóska
amit vasárnap este főztem, belekötött az edénybe. bele-kocsonyásodott. mitől? :) a tejszíntől? a krumplitól? gondoltam elhozom a fangliban, és megmelegítem a rezsón- végre nem mikrohullámúban melegített ételt ebédezhetek. letakartam folpackkal, és nem folyt ki. de a 6áron volt :) jó dolog ez a folpack. era szomszédjáéktól lestem el. akik a wekerlei bioétteremből rendelték a kaját, és a nagyszerű bioétterem a menzaínál 21 fokkal halványabb leveseit minden 1es alkalommal műanyag dobozba tette, és 18x körbetekerte folpackkal. érezzük mi az a bio... tényleg rettenetesek voltak azok a levesek. jó hogy észnél voltam, különben azt hittem volna, hogy háború van.

bicikli
új goldsprint gépek vannak, új szoftver. aszonygák nehezebb tekerni, nem lehet annyira pörgetni. akkor én ezt ma kipróbálom, hátha ez a stílus jobban fexik nekem, mint az előző...

Nincsenek megjegyzések: