2009. március 2., hétfő

kirándulások

első esésem a gizellával:
ma reggel. amikor szombaton felültem a konára, meglepődve tapasztaltam, sőt szinte az újdonság erejével 6ott, hogy fog a fék. épp ezen gondolkoztam, amikor a parkolón áthaladva leborultam. fogalmam nincs, hogy csináltam, mi volt pontosan. talpra érkeztem. nevettem 1et, felpattantam, és továbbkerekeztem. sajnos mindig kiesnek a konkrétumok az esések könyékéről. pedig kíváncsi lennék rájuk. vagy ez ilyen jótékony emlékezetkiesés, hogy ne menjen el a kedvem a biciklizéstől. mindez tehát reggel, józanul.
a józanságnál maradva: pénteken nem unatkoztam. gyógytorna után nem sok időm maradt az utolsó pénteki tekerésig. gondolkoztam, hoyg menjek vagy maradjak, de végül is a menés mellett döntöttem, hogy jólessen a vacsora.
nem sokáig mentem, a népligetnél kiváltam a kb. 40 fős csapatból, és lefagyott lábfejekkel tértem haza. otthon aztán kiolvasztottam magam, és már húztam is anyelviskolába a spaghettatára. a sütiből, amit vittem, megettem a széleket és azokat, amik nem fértek be a dobozba. ezért is volt jó 1et pluszba tekerni. bár az anyagcserém pénteken begyorsult, és csak úgy tűntek el belőlem a dolgok.
a sütemény tésztája maradék tojásfehérjéből készült. szép barna, kakaós. sajnos amikor tekercset próbáltam belőle formálni, eltört, így lapos sütiként végezte. a ét tészta közé bekentem tejszínhabot meg eperlekvárt. jól nézett ki, és finom volt. a 2 fontos szempont néha 1idejűleg is teljesül.
a spagettizés nagyon jól sikerült. igaz penne tésztát főztek nekünk a tanáraink, de ez nem vont le az értékéből. pestos tészta is volt, aminek külön örültem, mert imádom apestot. nemtom, házi volt -e vagy bolti, mindenesetre ízlett. én 1x vettem boltit, az annyira gáz volt, hogy azóta sem próbáltam.
rengeteg diák volt ezen a bulin, alig fértünk el. jót dumáltunk. végre 1-2 új dolgot is megtud6tam a csoporttársakról és 1éb emberekről.
mivel a toldimozival szemben van anyelviskola, logikus volt, hogy átfáradjunk 1-2 italra. szándékosan nem sört írok, hiszen én nem szok alkoholt húsvétig. nem okozott traumát a megvonása. nagyon jól éreztem magam. olyannyira, hogy hülyébb voltam alkohol nélkül, mint alkohollal. a biciklit kiejtettem a kezemből, fröcsögtem hülyeségeket. n. szerint ezek az elvonási tünetek... lehet.
a toldi az idő előrehaladtával csak duzzadt. nagyon sokan jöttek, én nemtom mi volt ott. régen is ekkora élet volt itt? én a felújítás előtt fél évvel kezdtem odajárni, igaz 7végente nem töltöttem ott annyi időt... lehet nem volt ez a dj-zés. monnyuk nem rossz, legalább van nép, nem lehet elnyomni, isznak mint a kefekötő, van rajtuk haszon.
életemben először nem alkoholt ittam a toldiban. mielőtt kikértem a szódát, azon gondolkoztam, hogy akkor most mit fogok inni? szénsavas üdítő elvből nem játszik. a rostos sem, mert kb. olyan drága mint, a sör. teáért elvből nem adok~ 400 ft-ot, max. teázóban. marad a jóságos szódavíz. pont nekem való szobahőmérsékletű. na, tehát szódavizet ittam. a buborékok hamar elszálltak belőle, így nem is savasít annyira, meg állítólag nincs benne klór.
fura volt szín-józanul hazatekerni

szombat reggel
pont úgy ébredtem, mintha berúgtam volna előző este. a 4órás alvás nem kedvezett a szervezetemnek. tehát az alvás hosszával van összefüggésben a kipihentség, és nem azzal, hogy mit ittam előtte.
f-val biciklizni indultunk. a nyugatiból szobig vettünk jegyet.
túl nem öltöztem magam, ami megmutatkozott szlovákiában. szutyok 1 reggel volt: párás, hűvös, ködös, napsütés reménye=0. komfortérzetem is a nullát közelíttte, és jajongtam magamban, hoyg úristen, ez egész nap így lesz?! nem bírom ki, érjünk már haza.
a szlovák utak minősége nem csezsheti el az ember kedvét, az biztos. amúyg kiábrándító volt átmenni ezeken a szegény falvakon ilyen putri időben. minden mégs szerencsétlenebbnek tűnt, mint valójában. persze itthon si lehet ilyeneket látni, nem akarom leminősíteni a szlovákokat, csak néha fejbevág, hogy mi van. a szar idő nagyon megcsúnytja a dolgokat.
és akkor kergetőző kutyák tűnnek fel előttünk. nézem őket, milyen fura, mi az a piros pont az 1ik oldalán? hát kérem, csak 3 lába volt, a piros folt a 4. helye volt.
kocsmát nagy nehezen találtunk csak az 1ik faluban.
elmagyarázta az 1ik tag, hogy merre menjünk, és kb. most nyit ki. amikor odaértünk, nem volt még nyitva, ezért letelepedtünk, s megettük az ebédünket. közben megérkezett a kocsmárosnő. f. ivott 1 felest meg 1 sört, én jelen esetben a narancslnél állapodtam meg. a kiskályhában izzott a tűz, itt szárítgattuk magunkat, s főleg lefagyott lábujjainkba próbáltunk életet lehelni. ez sikerült. újjászületve hagytuk el a helyiséget.
itt realizáltam, hogy életem 1. fülbevalóját elhagytam. megint a jobb fülemből esett ki. szomorúság ez. 1 cseresznyével kevesebbem van. tanulság: nem lehet divatozni biciklizés közben...
délutánra egész jó időnk lett. áttört a nap a felhőkön, és néha megmelengetett minket. jólesett nagyon. elszoktam ettől a konától 3 hónap alatt. olyan lomhának tűnt (atömege miatt). pedig 1sebességessel nem bírtam volna. bár ki tudja. nem volt ez nehéz terep. csak a középső tányért használtam. és nagyon fura volt markolatos kormányt fogni. ez volt a legnagyobb meglepetés. meg a jól működő fékek.
ki kel csrélnem a hajtóművet. le kell takarítanom a biciklit. dolgoznom kéne vele. és megtanulni biciklit szerelni. 1általán nem tartom karban. néha ráfújok 1 kis láncsprayt meg letörölgetem és ennyi. kertesházban könnyebb biciklit szerelni. na majd tesóméknál tavasszal...

vasárnap
gyalogtúráztunk a vértesben. nagyon jó volt! sokat nevettünk, latyakban sétálgattunk. sütött a nap. vicces volt. fényképek nem készültek, pedig volt látnivaló
az 1ik szakaszon 1 csomó 6almas bükkfa volt kidöntve. átérte az árkot. jobbról is, balról is sorakoztak. sok kis híd. volt belőle farakás is. nagyon szép volt ott a hóban az a sok kitermelt fa. lenyűgöző. némely törzsnek a belseje ki volt ütve. vagy nem tudom micsinálva. üreges volt teljesen, át lehetett rajtuk látni. legszebb fa bükk, na.
a gyaloglástól mindig kikészülök így: vége a túrának, jön az 1helybenülés az autóban vagy a vonaton, s alig bírok felkelni. a csípőm vagy az ottani forgók fájnak. bár ez lehet nem is fájdalom, csak valami különös, kellemetlen érzés.

türelem elfogyott...

Nincsenek megjegyzések: