2009. május 28., csütörtök

panna cotta

ilyet eddig nem csináltam.
a receptet fűszeres esztertől vettem: baileys panna cotta
2 dolog mozdította elő a kipróbálást:
1. a profiban már megint le volt árazva a tejszín 189 ft-ra. ez 3 dl. nekem tökéletes
2. tesóm kapott 1 üveg whiskyt, s mivel nem szereti, indítványoztam, hogy csináljunk belőle bélízt.
+1. baromi gyorsan elkészül

a házi baileys szerintem jól sikerült. a panna cotta nem kevésbé. izgultam, hogy megköt -e a zselatintól, ugyanis zselatinlapot írt, nekem meg csak porom volt, és nem tudom, mi a váltószám. így utólag nagyon örülök ennek, mert a chili és vanilia epres panna cotta receptből vettem a zselatinpor mennyiségét, és egész jól eltaláltam. szinte szol halmazállapotú lett. nem kemény kocsonyás, hanem lágy, homogén, ami szétcsúszik a tányéron, ha fél óránál tovább hagyjuk szobahőmérsékleten. de így absz. nem volt hátráltató összetevő a zselatin. féynkép nincs, mások úgyis megcsinálták már. volt hozzá mákom is, ami valóban feldobta ezt a kis édességet. szerencsére nem avasodott meg, pedig már 1 ideje tárolom. mit is készítsek majd belőle? már valamelyik szakácsnőnk gasztroblogjából néztem ki mákos receptet. ahh de be bírnék nyomni 1 mákosrétest, de csakis olyat, amilyet öreganyám süt.
tehát:
*a tészta természetesen kézzel gyúrt, kézzel húzott
*a mák szigorúan mákdarálón lehajtva. annyira szorosra állítva, hogy szinte kínszenvedés legyen ledarálni. mama nem si tudja már, mert nincs olyan ereje. ez a legfontosabb, a mák ledarálása. lehet, hogy kávédarálóval könnyebb, bár a kávédaráló késeinek is nehezen akarják megadni a mákszemek magukat. ellenben a mákdaráló képes összenyomni a szemeket, kisajtolja belőlük az olajat, így nem lesz száraz, szemcsés, hanem zsíros lesz és krémes.
*miután kinyújtottuk a tésztát, és levágtuk a szélét, olvasztott disznózsírral (természetesen saját disznó saját zsírja) meglocsoljuk. régen vajat használtak, de most szegéynség van, ezért zsír jut rá, ami tökéletesen megfelel.
*ezután a ledarált mákot összekeverjük kristálycukorral (tömegarányt nem tudok mondani, csak a jól körülírt gondolomformán kifejezést használ6om), és szétszórjuk a tésztán.
*a 2 átellenes oldalon felhajtjuk a tészta szélét, és felgönygöljük 2 oldalról.
*csigaformába hajtjuk az egészet, és átdobjuk 1 jól kizsírozott, magasperemű tepsibe.
*aztán ráborítunk annyi tejet, hogy ellepje a rétest. ez a titka a szaftosságnak
*előmelegített sütőbe toljuk, megsütjük. a mák mind felszívja a tejet, mire megsül, teteje enyhén megbarnul.
*lekenjük olvasztott zsírral miután megsült. később pedig meghintjük porcukorral

mi nem rakunk bele meggyet, ez ilyen minimál. de maximálisan finom. meggyel is lehet gazdagítani. biztos úgy is finom.

ezt a panna cottát 7végén megcsinálom. a tortilla tésztákat meg pénteken kellene elkészítenem, hogy szomaton ne legyen vele gond. elvileg kivitelezhető, úgy érzem menni fog. elérkezett az az idő, amikor nehéz batyuval térek haza vasba- szállítom a cuccot az egész családnak.

arra lennék kíváncsi, mi lelte a külföldieket, hogy megnézték a blogomat. indonézia, ausztrália, olaszország, taivan, usa kereskedelem... hova tekeregtem én a neten, hogy ilyen helyeken megnézték?

tegnap toldimoziztunk. nagyon régen voltam már ott. jó volt. 6ározottan állítom. szerencsére van scapolt soproni, ami mégsem 400<, hanem csakcsupán 360. ez van. az árak önmérsékletre buzdítanak. tulajdonképpen jót tesznek velünk? na azért ez túlzás, ne legyek ilyen szigorú senkihez sem.

Nincsenek megjegyzések: