2009. szeptember 23., szerda

5/3

=az elmúlt 5 napban 3x rúgtam be
1. koncert
2. esküvő
3. CM
ennyit az antialkoholizmusomról, ehehe

péntek
koncert okán. csak a koncert maradt el. (szól a charlie)
koncert előtt pulyanézőben voltam. z. már a belépésemkor átadta a welcome drinket- ahogy szokta. a pulya aranyos. mi is azok vagyunk, nagyon jót dumáltunk meg ettünk és ittunk. mostanában annyit járok újpestre, hogy lassan kulcsot csináltat6nak nekem z-ék. nagyon jó kitekerni hozzájuk a béke úton, hát még vissza! este lehet rakni neki ezerrel. olvastam a minap az 1ik origo-s újságírónak a szavait, nyilatkozott a biciklivel való kapcsolatáról, s többek között azt mondta, hogy néha csak azért mozdul ki otthonról valahova, hogy hazatekerhessen, mert az mekkora öröm. na én is így vagyok vele. van cél. lényeg hogy legyen cél. biciklizéshez is. akkor tudjuk a hogyanmerre-t.
szóval a desperados klubot nem lehetett eltéveszteni, mert tele volt a környéke punkokkal.
a bejutás nem volt felhőtlen, hiába voltam felírva a vendéglistára. kipakoltatták a hátizsákomat, amiből -mint később kiderült- kiesett 1 paprika. 1 hús vér paprika. valamit kérdezett az 1ik szekus, és értetlenül néztem rá. a kérdésben benne volt a paprika, én meg nem értettem, honnét tudja, hogy nálam van paprika, amiko r bele se nézett a sáskámba. szóval értetlenkedtem, s azzal belerúgott a paprikába, ami elgurult a sarokba. így tudtam meg, hogy kirántottam a pulóveremmel 1ütt a paprikát.
ezek a szekusok összevesztek a dobos barátnőjével, lett nagy zri, s az lett a vége, hogy a dobos közölte, ő olyan helyen nem játszik, ahol ilyen nácik a kidobók (mert a punkoknak mindenki náci, aki ellenük van)
gondolom felesleges mondanom, hogy 1 koncertet sem láttunk, viszont sokat beszélgettünk nagyon fontos dolgokról, ami a memóriámból szinte teljes egészében törlődött. ki kéne próbálni, vajon alkohol nélkul is ennyire rosszul emléxek, tehát mind1, hogy iszok vagy nem iszok?
ez a desperados-os ivászat nem volt elég, utána elballagtunk atoldi mozihoz, hogy ott még 1 sör belefér. nem tudom, mi lehetett ott, de tengernyi nép szorult be és ki. nem jutottunk a pulthoz, ezért megpróbáltuk a b city pubot. ott érdekes mód volt hely, cigifüst meg alig. de lehet csak annyira le voltam tompulva az italtól, hogy nem éreztem a füstöt. van benne vmi, mert 70x elaludtam kb. nem tudtam, hogy inkább álmos vagyok vagy inkább részeg. f. az utóbbit valószínűsíthette, mert többször felajánlotta, hogy aludjak nála. mondtam, semmi esetre sem, nekem időben fel kell kelnem, összepakolni a lagzira, még éjjel hajat mosni, és különben is ittasan baromira tudok tekerni. igen. felülök a bringára, s azt érzem, kijózanodtam. kicsit hűt a levegő, a menetszél, ááálllaaatttiii. msot direkt figyeltem magam, hogy mit érzek tekerés közben. józanságot. csak az a baj ezzel a józansággal, hogy nekem ez a részegségben pillanatnyi jelen. tehát minden pillanatot úgy élek meg, hogy ez tökjó, emlékezni fogok rá. és nem tudom, mikor rúgok be. akkor nem veszem észre. csak másnap tudatosul bennem, hogy mennyi mindenre nem emléxem. agyelhagyás....

esküvő
reggel 8kor keltem. összepakoltam a ruháimat, cipőt. végül is a fekete viselet mellett döntöttem. ehhez vettem 1 pink/ciklámen harisnyát, hogy mégse temetési öltözéknek véljék.
a vonatúton inkább olvastam, mint aludtam, pedig fordítva szerettem volna csinálni. nem jött álom a szememre.
sárvárról j. bevitt sótonyba. hj. osztálytárs. középiskolai. bl. vőlegény meg hj. meg én igen jó barátságban voltunk. vagyunk is. hj. volt a tanú. hj. eskövőjén pedig bl.
no az érkezés örömére mindjárt le is toltunk 1 pálinkát. vagy 2t.

most közzéteszem, holnap folytatom...
még nincs holnap

szép volt az esküvő. a rózsaszín harisnyámat állítólag sokan megbámulták. szó mi szó, nem 1 visszafogott szín... meg az öntözőkanna formájú retikülömet is.
volt sok ismerős, isteni kaja. persze nem tudtam annyit enni, amennyit akartam. meg megint beállt a gyomrom, s így azt a sok finom sütit is csak részben sikerült megkóstolnom. gyanítom nem tesz jót a gyomromnak a pálinka. mit hibáztatnék a kibaszott fájás miatt. aztán ez valamikor éjjel elmúlt. a sok pálinkának köszönhetően? volt fagy fél liter. ha nem is mind pálinka, de rövid. a totális lealjasodás bekövetkezett, estem- keltem. ez vasárnap délelőtt tudatosult bennem, amikor megláttam a méregdrága harisnyám térdén a lyukat.
fúúú. a vonaton pest felé olyanokat vizionáltam... tuti nem aludtam 1folytában, de jöttek a furábbnál furább látomások. csak 1-1 kép. gondolkoztam vmi mondaton, és tuti nem tudtam volna megfogalmazni. a fejemben megvolt a kép. ennyi. elég szar volt. a gyomrom is. és gyűlölöm amiért a hülye máv kitalálta, h 1 vagon ketté van osztva, s az 1ik fele dohányzó, a másik meg nem. és most annyian voltak, mint az oroszok. átadtam volna a helyem, de totál kész voltam. örültem, hogy nem hányok (újra:)
a gyomrom még 7főn s fájt. hát kellett ez nekem? nem tudok mértéket tartani. minek osztom az észt akkor? de hát azt olyan könnyű. kívülállóként olyan 1xű minden.
mind1, szuper kis lagzi volt ez. nagyon örültem, h l. megnősült. nagyszerű az, ha igazán tudunk örülni a másik örömének. vegytiszta öröm.

most hagyom abba. viszlát holnap

Nincsenek megjegyzések: