festés

a répát kihúzzuk a földből másodszorra is.
vasárnap délután misi szobájának falára került furfangos domokos és családja. ezúttal más színeket használtam. a nagy fényképet majd később teszem fel, amikor készül róla verőfényes napsütésben felvétel. 1előre csak az anyukát. mert ez lett a legjobb.

böjt
sajnos nem i6tam a házigazdával, pedig abból mindig jó sül ki. ez a fránya fogadalom köt még majdnem 1 hó-na-pig. lehet kár volt megfogadnom, mert csak ideges leszek tőle, hogy mindenki iszik kivéve én. semmi értelme. ja kicsit tisztulok, de sokat nem. ugyanúgy savas vagyok. nem érzek magamban sok változást. valószínű  hogy a süti plusz csokik elhagyásával sem nagyon csökkent a fölös szénhidrát bevitelem, és ez lehet az oka. ezért el6ároztam, hogy ha vége ennek a böjt időszaknak, akkor rendezek 1 házibulit. romboljuk le, amit felépítettünk alapon. ez van gyalogtúrán is: egész nap járjuk az erdőt, majd a vonat/busz indulásáig rendelkezésre álló időt vmi füstös kocsmában töltjük. annyi előnyöm van, hogy ha most nekiáll a yard rezzegetni a bicikliseket, akkor tiszta lelkiismerettel, nyugodtan áll6ok elébük. az édességes rész persze megszegtem, na nem a biciklizős müzliszeletekkel, hanem a szilvásgombóc tortával falfestés után. nem tudtam nemet mondani. annyira zseniális volt. mmm de imádom a szilvát. van pár cukkrázzda a tarsolyomban, amiket szeretnék meglátogatni a böjt végeztével. dunakeszi, gödöllő, emil, szamóca, vári, daubner, zazzi... mihályi lászlón túlvagyunk. írom is:

váci desszertszalon
mihályi lászló világotjárt cukrászunk üzletéről lesz most szó. szombati tekerőzésünk -erről később írok- alkalmával látogattunk el a fő téren lévő kis üzletbe. valóban kicsi, bent csak 1-2 vagy 2-3 asztalka van. az utcán több asztal székekkel, ott van hely. szerencsére plédeket is tettek ki. szükség volt rájuk, mert eléggé fújt a szél. amúgy üdvözlöm ezt a divatot, hogy a vendéglátó 1ségek takarókkal kedveskednek a vendégeknek. így ratyibb időben is nagyobb esély van vendégszerzésre illetve marasztalásra. hogy ez miért nem jutott előbb eszükbe? ezt télen is alkalmaz6nák a hideg kocsmákban. vagy legalább párnát tehetnének a székekre. no de ne nyavajogjak, beszéljek inkább a cukkrázzdáról!
volt fagyi is, 160 ft/gömb. gondolom ennyibe kerül máshol is. ez korrekt volt, de semmi extra. sütikből annyiféle, amennyi a honlapon. asszem 640 ft volt a legolcsóbb. természetesen az átlagosnál kisebb méretben. mind1 is, kb. erre számítottam. és nem csoda, ha ennyibe kerül, amikor 6 alkalmazottat számoltam meg.
ördöglovas: a dobostorta modern formája helyett az ördöglovast választottam. olyan meggyőzően nézett ki, és gondoltam, kipróbálok vmi teljesen újat. gondolom festékszóróval fújták le (sajnos nem vagyok benne a modern technológiákban), ami plüss kinézetet kölcsönzött neki. a két kis fekete lapocska 1értelműen az általános iskolában használt mágneseket juttatta eszembe, de gondoltam, hogy nem az lesz. megkóstoltam. hát ez a rettenet bocskorszíj cukor volt, amit én spec. nem szeretek. nemtom miért csodálkoztam, amikor ki volt írva, h ánizsos lesz a cucc. örömmel nyugtáztam, hogy ennyi volt a rémség, a másik lapocskát eltávolítottam, és belekezdtem a sütibe. mááákos hab volt. nem elemzem, mert nem tudom, de nagyon összepasszolt minden, be tudtam volna nyomni még pár kockát. ettől az állagtól is meg-ő-rülök, annyira bejön.
eszterházy torta: ezt tamás ette. neki tömény volt. én csak 1 falatot kértem belőle. asszem én elkönyveltem magamban, hogy a daubnerben készítik a legkirályabb eszterházyt és kész. le is ellenőrzöm hamarosan :)

kabaré
kedden voltunk a rádió kabaré felvételen. szenzációs volt! nem találok szavakat. mikor ilcsi mondta, h maksa fogja vezetni, kicsit azért izgultam. múltkor vissaztért, de nekem nem jött be. ám kíváncsian vártam a produkcióját. a trunkó barnabásnál biztos jobb lesz reménnyel. és basszus, zseniális volt. odatette magát. szórakoztatott. a többiek is. 1-2 dolog nem tetszett, de amúgy nagyon erősek voltak a srácok. ezt nehéz lesz felülmúlni. a közönség is elégedett volt, visszatapsoltak jónéhány fellépőt.
kovács andrás péter előadása nagyon bejött. olyan felszabadult és laza volt. én még nem láttam ilyennek. profi.
varga ferenc józsef és aradi tibor mindig nagyon jók.
hát ezt mindenki hallgassa meg április 2-án és 9-én!!!!!!!!!!

bicikli
én vácra akartam menni a mészkő miatt. mindenféle variálás vége az lett, hogy szombat reggel kb. fél 8-kor elindultunk zoli-tamás+én. sajnos a nagy öröm, hogy 1ütt biciklizünk csak negyed óráig tartott, mert zoli a maglódi úton rosszul keresztezte a sínt, és leesett. épp előtte akartam figyelmeztetni, hogy a síneken óvatosan. ez a hülye maglódi út tele van nem használt iparvágányokkal, ami az élessarok felé gázabb, ugyanis szögben futnak, és eléggé le kéne lassítani meg beforgatni a kormányt, hogy biztonságban át lehessen kelni. és nagyon ratyi az un. útburkolat is a sínek mentén. kész életveszély. nem csoda, ha zoli leesett a szoktalan biciklivel.
én 2ségbeestem kb., tamásnak eszébe jutott, hogy mit kéne csinálni. az esés után megállt 1 srác, kiszólt az autóból, hogy tudnak -e segíteni. igen, vigyék be valahova zolit. gyorsan beszállt, odaadta a lakáskulcsát, hogy a papírjait el tudjuk vinni. jajj, be volt görbülve a kisujja meg vérzett is.
tamás "kiosztotta a feladatokat": én elmegyek zolihoz a taj kártyáért stb, ő meg jön utánam a kázmérral. aztán megbeszéljük a továbbiakat. jó lassan mentem ijedtemben és megálltam minden pirosnál. mire én beszerencsétlenkedtem magam a lakásba és megtaláltam az iratokat, tamás is megérkezett. ő hazavitte a kázmért, én meg el az örsre. itt kiderült, hogy zoli már a fiumei úton van a balesetiben, srác elvitte oda, sőt meg is várja, és hazaviszi. anyám, micsoda rendes tag, könnyet hullajtok meg6ódottságomban.
az örsig amúgy végig kellett mennem a maglódi úton, keresztezni a síneket vagy 6x. hát nem örültem neki. óvatos voltam, és így is megcsúsztam 1x. a szívem majd kiugrott. rádöbbentem, hogy a gizellán lévő szinte kicsúszni képtelen külső 1 kincs. tovább képzelődtem: miylen lehet outival esőben menni? az maga a halál...
a jóminőségű kerepesi úton elszáguldottam a balesetibe, tamás lakatolt, és bementünk.
zoli egész nyugodt volt, vártak a sráccal, akiről kiderült, hogy 1 lépcsőházban lakik zolival. még vagy másfél órát vártunk, közben műtét lebegett a levegőben, gipszet vagy sínt vagy mifenét azért kapott.

végül tamással elindultunk vácra. végig olyan szembeszél volt, hogy csoda. eléggé kivette belőlem az erőt meg a lelkesedést. a lejtőn lefele a szél, a menetszél befújt a szemüvegem mögé, látásom elhomályosodott. 1x befektetek 1 dioptriás bic.szemüvegbe. még a periférikus látásom is javulni fog.
tamás formában érezte magát. ez látszott rajta- gyorsabb volt.
kis bolyongás után megtaláltuk az utat a szerpentinemhez. a rajt vonal sem kopott le. végig kistányéron nyomtam. 5 km- erre emlékeztem. nem mintha fel lett volna szerelve a km-órám... ez a rohadt szembeszél nem akart csillapodni. szerencsére kacskaringózott az út, így néha hátszelünk is volt. tamás rég elhagyott. amikor megláttam az 500 m feliratot, megpróbáltam beleerősíteni.
vagy 19 perc alatt értem fel. fent már egész hideg volt, felvettem a széldzsekit meg a sapkát a leguruláshoz. ettől tojok igazán. mert nem lehet sokat fékezni, ui. megölöm vele a féket. száguldozni nem merek. tamás ellátott pár jótanáccsal, ami segített, a félelmemet azonban ne nagyon csökkentette. nem is tudom mi motivál engem hegymászáskor. lefele félek, fölfele szenvedek. csak annyi, hogy ezt meg tudom csinálni, és kész? mit várok magamtól belül? kinek csinálom? 1x azt gondoltam, hogy a szüleimnek. de őket nem igazán érdekli. épp azért. így örökké csinál6om, meglesz mindig az oka, hogy "bizonyítsak".
másodjára tudatosabban másztam meg a dombot, 17.30 lett. még ez is gyászosan szar. igen sokat kell edzenem, hogy menjek valamire. nóra idejét úgysem tudom felülmúlni.
biztos jobbat mentünk volna, ha nem tekerünk előtte 50 km-t szembeszélben. ezzel nyugtatom magam.
amúgy egész jó az út. lefele sem volt vészes így, hogy próbáltam tamás tanácsait megfogadni. úgy érzem, hogy a fehér biztonságosabb a kázmérnál. ráfekszek, jobban odalapulok vagy mi. nincsen az a fejreesek érzés bennem. tamás azt mondja, a kona ideges típusú bicikli, a fehér meg nem. száraz időben nálam a fehér a nyerő. a vizesre rá se merek gondolni.
hazafelénagyrészt hátszelünk volt, de én dunakeszi után már untam és fáradt voltam. ki kellet volna pörgetni, erre lusta voltam, így jó nagy izomlázam keletkezett, és megint a bal combomban hátul éreztem a legtovább ezt a 140 km-t. a rakparton is a hátunkba fújt a szél. ezen a szombaton elkényelmesedtem, tamás ment elől 80 %-ban.
már csak a vacsorát vártam, a gazdag sajtos-tejfölös tésztát.
kaja: reggelire 2 banánt, némi mogyorót és aszfaltszilvit összekevertem 150g ricottával. elég rettenetes lett, a ricotta ilyenekre nem való... attól tartottam, hogy tele belekkel kezdem a reggelt, ehhez képest szerintem minden kijött, a reggeli is. útravalónak csak müzliszeletet vittem. nemtom mennyit ehettem meg belőle. talán 6ot. meg 1 bountyt őrbottyánban. plusz 2 gombóc fagyi meg a sütemény. víz. a sajtostészta után TGY előtt az utolsó müzliszeletet is eltüntettem némi aszaltgyümölcs társaságában. ottan már csak szódavizet ittam.
ruha: rövidnadrág+lábszármelegítő. ez a balesetin került le a lábamról. meg előtte, maikor lecsúszott. a hervisben vásárolt temék 1 használatig volt jó, most csúszkál, hamar kitágult a gumi benne... óccsó vót... a bal lábamról feltehetőleg azért nem csúszott le, mert odagyűrtem a ruhazsepimet a lábszármelegítő meg a bic.nadrág közé, és emiatt jobben feszült benne a gumi. felül rövidujú mez+az aldis hiperkönnyű széldzseki. inkább nanokönnyűt kéne írnom. ez nagyon nag ybiznisz volt, örülök, hogy megvettem. rövidujjas kesztyű. pont tökéletes volt így tekerni. megállni nem mindig. ja és a biciklissapka.

gyógytorna
ma megyek. szükségem van 1 kis izomlázra, amit hazacipelhetek. erre szombaton rászuperponálódik majd a kertimunkából adódó feltehetően kapálóizomláz, ami akár keddig is kitart6, amikor újra gyógytornára megyek, de reményeim szerint közbeékelődik még 1 reggeli biciklizés. milyen könnyű dolgom lesz majd, ha elköltözök innen... közel lesznek a hegyek. a motiváció legyen velem...

kert
ma el kell vetnem a karpot. remélem, véghez tudom vinni, és nem leszek lusta. tegnap még találtam 1 zacskó kapor vetőmagot meg retket és spenótot. a kaporral kísérletezek csak, igaz a retek is elég sztár lett tavaly. nyűg ez a kert... én meg kb.  megszóltam a tulajékat... elnézést.