edzés 2

hú, hát még építeni kell a tüdőmet és az izmaimat és az akaratomat. és abiciklimet.
a híres diósárok volt ma terítéken.
az útvonal
diósárok had-mű-ve-let.
fél 6-kor elég volt felkelnem. most magamba erőltettem 1 kis reggelit. így azt magamban kellett cipelnem és nem magamon. mert a napi szükségleteim is a hátisáskába kerültek: papírok, 1 befőttes félig, 1 pár cipő, bicikliszerelőszett, 1 főttojás, 4 szelet kalács, fél banán, széldzseki, trikó, lakat. a lakatot a diós árok aljába kikötöttem - mínusz 2 kiló.
az út eleje ismerős volt. a többi? nem találok szavakat. amikor leszálltam először, eszembe jutott a g. mondata, hogy milyen kemény. másodszor is leszálltam. a visszaszállás nehezen ment. az út minősége helyenként minősíthetetlen. és ezen lefele gyökkettővel. áhh. az eötvös út az fasza. főleg a csodás víztoronnyal a közepén. ezért biztos megérte. láttam rohanó mókust, és kinyúvasztott mókust is. 2 db őzet.
változtatnom kell a biciklimen:
-kormáynváltás, ehehe
-+kormányszarv
-nyereg hátra
patentpedált felszereltem. hát sikeres túlélést kívánok magamnak :)
mielőtt az üllőin felszentelem, gykorlok 1et a kertben. már 1x próbáltam, nem volt szörnyű. de trenirozni kell az agyamat, hogy észben tartsam, hogy patenttal más az élet.

most tanulnom kell. és gyakorolnom.
folytatás holnap.