tegnap későn értem el a piacra, és az állandó vaj beszerzési forrásom bezárt. gondoltam, mind1, hát még 1000 helyen lehet vajat venni, veszek máshol. és vettem. hazaértem, 1ből minőségellenőrzést tartottam. asszem átbasztak. ha ez vaj, sülve szaladgáljak. én nem hiszem el. maximum vajjal kevert margarinnak nézem. most az a kérdés, hogyan lehet kimutatni, hogy valami vaj -e vagy sem? vettem 700-ért 60 deka margarint. kicsit drága. a kaisersben sem kerül ennyibe... dühítő. ahelyett, hogy kivártam volna a másik vajforrásomat. ehh. és már 1x megfogadtam, hogy csakis ott veszek vajat, mert már befürödtem 1x valamelyikkel. na mind1. most már aztán tényleg megfogadom.
meg újjá is születtem. hogy mondjak valami rendkívülit.
kv-vel a feneketlen tónál találkoztunk fél 7-kor, hogy beülünk tejjázni. lelakatoltam abiciklit 1 közlekedési táblához, és körbejártuk a tavat, amíg ki nem hűltem valamelyest. a nádat szépen levágták, tisztaság volt, nem láttam behajigált flakonokat stb. csak az alevegőztető berendezés csinált habokat.elég gusztustalan, de mind1.
aztán beültünk teázni és lotyogni. majd 9 környékén elhagytuk a helyiséget. pakolok, előkészítem a kesztyűt, a kulcsot.... azaz csak készíteném. nincs meg. fasza. reméltem, hogy jól elhagytam akkor már, hogy senki meg ne találja, amíg hazabékávézok, magamhoz veszem a pótkulcsot, és visszabékávézok. nyugodt voltam, de azért kicsit ideges i smagamra, hogy lehetek ilyen béna. kisiettünk a teázóból. örömmel nyugtaáztam, hogy a bicikli megvan. és a kulcs is: ott figyel az u-lakat zárjában... nahát. már 2x csináltam hasonlót. tök feltűnő volt ráadásul.és senki nem vette észre. vagy ha észre is vette, nem volt benne gonoszság, és békén hagyta. huhh. valahoyg lyan természetesnek tűnt, hogy nem lopták el. nem volt szívdobogásom, semmi. olyan nyugalmat éreztem... van 1-2 dolog az életben, amivel kapcsolatban nagy nyugalmat érzek. pl. meggyőződésem, hogy engem nem ütnek el sosem. nem érzekk félelmet, annak ellenére, hogy vannak mindenféle félelmeim, de a biciklizéssel kapcsolatban nincs. nem vonzom magamhoz a bajt ilyen szempontból. amikor n. és én, 2 lány elment olazsországba kettesben biciklitúrára, az is ilyen volt. természetesnek vettem, hogy minden rendben lesz. és úgy is volt. fantasztikusan alakultak a dolgok. mindig jött valaki, aki segített, pedig volt néhány reménytelen szituációnk. tehát nem szabad rosszra gondolni, és nem következik be.
mostanság sokat mondogatom anegativ gondolkodás teremtő ereje frázist. s erre tessék, olyan könyvet kapok ajándékba, amiben nagyrészt erről van szó. hogy lehet teremeteni a negativ gondolatokal is. ezért nagyon tudatosan oda kell figyelni, hogy miket gondolunk, s leállítani magunkat. na, ez hosszú. nem mintha így élnék, de a saját életemben látom a negativság eredményét.
ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése