2009. április 20., hétfő

túl sok sport

péntek
1 átlagos pénteknek indult.
aztán n. előállt végre 1 biciklijavaslattal. csodás outi. szép sárga. basso. +campagnolo cuccok.
felajánlottam, hogy megnézem vele. bár sokat nem értek hozzá, de ha lelkiekben segít, akkor nézzük meg 1ütt. begyűjtöttük a jótanácsokat, és nyakunkba vettük budát. végül is bicikliúton mentünk. nem volt annyira vészes csak eléggé. najó nem bocsátkozom túlzásokba, nem volt ez gázos. nagytéténytől szerencsére elfogyott a bicikliút, s lehetett menni a rendes úton. csak úgy suhantunk. néhagizellával sem volt problámás a tekerés. közben vigarfelhők gyülekeztek. reménykedtünk, hogy a maxibike-ig tartson ki a csapadékmentes idő. jól reméltünk, mert csak ott kezdett el zuhogni.
gyönyörű ez a bicikli, ez belátom. citromsárga. szemeimet nem mond6nám gyakorlottnak bicikliátviszgálás terén, de azért próbáltam ráhangolódni a témára. tényleg jó állapotban lévő kerékpár, nincs elgörbülve, stb. majd A L. megmondja a frankót.
jó ez a maxibike. rendesek voltak, 6-kor zárrnak, de mi még fél 7-kor is ott tüccsörögtünk. vicces volt minden.
hazafele megáltunk nagytétényben 1 kocsmánál, hogy megigyuk az áldomást. bár ekkor n. még nem döntötte el, hogy megveszi a biciklit, csak tipródott, a döntés súlya nyomta a vállát. nehéz ez, amikor nem vagyunk biztosak a tudásunkban, és sok pénzt kell kiadni.
vicces, amikor helyi kocsmába idegen teszi be a lábát, és jól megfigyelik.
az nem volt vicces, hogy 1x csak nekiállt szakadni az eső és rohamosan sötétedett. fáztam. el kellett indulni, amikor az eső szemerkéléssé csillapodott. nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig elidőzünk. rátévedtünk valahol nagytétényben a hunyadi útra, s nagyon elégedett voltam magammal, hogy kikerültük a fránya bicikliutat. csak mentünk, mentünk, és vmi irdatlan kereszteződéshez értünk. egérút jellege volt. mondom, a buszt kell követni, erre kikanyarodtunk balra, abusz másmerre. ismerős volt a környék, mégis eltévelyegtünk. világítás volt. de az 1sebességes gizellával már nem volt sok örömöm a felüljárókon meg ilyesmi. én nem is tudom, hogy jutottunk vissza avárosba, kelenföldre, az igazán ismerős etele útra.
a bicikliúton még fel kellett vennem az u-lakatomat, amit kikötöttem, hogy legalább 1,8 kg-val kevesebbet kelljen cipelnem. kikészültem. és készültem. a tűzraktérba 1 venezuelai dokumentumfilmet megnézni.
fáztam, éhes voltam.
azért elhajtottunk a tűzraktérbe. jött f. is. ott volt budi és melegvíz. megváltás. a közeli éjjelnappaliban vettem 1 fél kiló kenyeret, hoyg a másnapi bükki túrához legyen némi szénhidrátom. természetesen nem vásároltam a túrához semmit.
a film angol felirattal volt és angol narrációval, tehát nem értettem belőle semmit. nem értettem belőle semmit, mrt a politikai előképzettségem nulla, legalább felét elaludtam, és ugye az angol. restelltem magam, hogy elhívtam a többieket... folytatom holnap :)

Nincsenek megjegyzések: