2009. április 23., csütörtök

túl sok sport 2

szóval péntek este már hulla voltam.
nagyon fáztam a film alatt, és az utcán is. nem is tudom, mikor mertem ráülni a nyeregre. otthon már csak tojást főztem, mivel 1edül ez jöhetett szóba a szendvics gazdagítására. a lekvárt nem kííívántam, és különben is, feléltem a lekvár tartalékaimat. döbbenet. azt hittem, sosem fogynak el.

szombat
az volt a szerencse, hogy autóval mentünk a bükkbe, így elég volt 6kor felkelni. még az éjjelnappaliban vettem csokit, hogy ne csak tojásos szendvicset egyek.
és megindultunk. április közepén ködben. helyenként nagyon nagy volt. majd lillafürednél teljesen eltűnt. min1 varázsszóra. csodálatos volt. nagyon régen jártam itt. felüdülés volt hegyi jellegű házakat meg turistacsapatokat, büféket, környezetet látni.

nem vagyok 1 térképen s bárhol máshol jól tájékozódó ember,de szombaton megerőltettem magam, és egész jól ment. igaz térképre sem lett volna szükség, mert kaptunk 1 vázlatot, amin meg voltak adva a turistajelek meg hol kell lekanyarodni. az elején lazára vettük a figurát, de később belehúztunk. 1re lehetetlenebbnek tűnt, hogy a 7órás szintidőn belül elérjük a célt. ez elkeserített, mert teljesítménytúrára mentünk, és nem sétálgatni. kiderült, hogy eddig mindig 8 órás szintidő volt kiírva a 30 km távra. szóval ettől függetlenül nagyon szép volt a bükk. tiszta és zöld. forrásokat érintettünk. meredek volt. jól bírtuk. a többiek is, akik nem szoktak túrázni. én voltam a hajcsáruk :) hát menni kellett. a végén utolsó 2ségbeesésemben mondtam a többieknek, hogy én most futok. zs. velem tartott. az egész maradék 5-6 km-t nem futottuk végig. volt rá 3/4 óránk. totál lehetetlenség... aztán az utolsó pontnál, az ....nemtom milyne forrásnál a lillafüredi tó mellett, elfutottunk a zöld jel mellett, és fölöslegesen megtettünk vagy 1 km-t. na, ekkor adtuk fel. már csak vánszorogtunk. annyira el vagyok szokva a gyaloglástól (mivel alig gyaloglok, szinte csak biciklizek), hogy nem hogy ez a 30 km-es, de még a 15-20 km-es gyalogtúra is totál leterheli a szerveztemet. többnapos izomláz, a petefészkeim környékén is, és medencecsont környéki fájdalmak. ez a tapasztalat.
és akkor beértünk 16,00 helyett 16,45-kor. 1 órát mindenkinek jóváírtak, megkaptuk az oklevelet és a kitűzőket. boldogság. megkönnyebbülés. és a vizes mez azonnali cseréje 1 100asért 1 szárazra. nem annyiért vettem, hanem annyiba került a budi.
5 előtt beértek a többiek is. ők is megszenvedtek, elfáradtak. de eégedettek voltunk nagyon. azt mondták, hogy amikor mi zs-val otthagytuk őket, elszállt belőlük minden akarás... mondtam én nekik (viccesen), hogy ugye milyen jó, hogy én vagyok a hajcsárotok, kell 1 jó vezető, mert anélkül nem lehet :)
az elégedettségbe vegyült 1 kaparó torokfájás, amit este pálinkával kívántam enyhíteni, sőt gyógyítani.
az autóból alig bírtam kiszállni, nyaktól bokáig terjedő izomláz előérzete volt bennem. a torkom égett, kapart. alig vártam, hogy fürödjek, és aludjak. kattogtak a fogaim, annyira fáztam. lázas lehettem. >fél óráig néztem a pálinkát, mire le bírtam hajtani. rettenetes volt. hogy lehet ezt szeretni?!
mennem kell....

Nincsenek megjegyzések: