mindig ezek a színes betűk, mi? ennyi szöveg mellé kell valami kis ábra...
hát kicsit csúnya lett az este, de nem vészes.
blogba nem írok neveket. hátha sérti valakinek a személyiségi jogait. meg aztán bárki olvas6ja ezt. hangsúlyozom, bárki. vagy akárki. vajon van -e különbség a 2 között? a bárki és az akárki között. persze van: másképp kell írni. végtére is ez nem Mn beszélgetés itttteeeen.
szóval hj régenlátott osztálytárs miatt volt az egész, hahah. minek jött pestre tanfolyamozni? az 1. kocsma a környékünkön volt (jah a többi is). végre nem nekem kellett elmennem a fenébe inni. mondtam is, akár szoknyát is vehettem volna fel, mert kk a korláthoz lakatolva maradt, és várta, hogy reggel munkába álljon. ha belegondolok abba, h lecserélem... pontosabban veszek mellé 1 másik bicajt... elbizonytalanodtam. úgy a szívemhez nőtt. olyan szép. annyi mindent megért már velem 3 év alatt. igen, még csak 3 éves. azt hittem, h több. múltkor átválogattam a tartós fogyasztási cikkjeim félretett blokkjait, s kk-é is köztük volt, innen tudom, h még csak 3. persze többnek néz ki- géppuskasorozat nyomokkal a vázon... pöttyszerűen van lepattogva a festék róla.
pöttyszerűen... hát ilyet írt már valaha valaki?
szóval az 1. kocsma lent a pinyóban. ahhoz képest, h 3 perc gyaloglásra van tőlünk, még csak másodszor voltam ott. gyerekek, még van olyan hely, ahol a bort a pultba épített alumíneum tartályokból adagolják. a kocsmáros hosszú kék kötényben. a segítője 1 helyi alkesz. úgy tűnik legalábbis. vannak ilyen csókák, mint pl a zsolti a lehel piac mögötti kocsmában (régen jártam oda). hordja a hamutálat, viszi az üres korsókat.
amikor lecsüccsentünk, megcsodáltuk a gyümölcsmintás viaszosvásznat és sok pöttyöt a terítőn. hj kérdi, mi ez? hm, nemtom, ráfújok, cigihamu. hj szól a segítőnek, h legyenszíves törölje le az asztalt. én röhögök, hj: most mér? a hamura könyököljek? amúgy totál igaza volt. csóka jön is, törli, 1 mozdulattal mint a reklámban. én röhögök, jó hogy letörli, rá a térdeinkre. na, lehet nem a lábunkra seperte, de ez akkor is mulatságosnak tűnt.
vesemosadékomat sokáig őrizgettem a hólyagomban, ui. féltem az illemhelytől. de amikor gá elindult sörért, kicsusszantam én is a padból a mosdó felé véve az irányt. megtaláltam. 1 db-ig tanácstalanul* kerestem a villanykapcsolót, végül 150 cm magasan rá is leltem kívül az ajtó mellett. nem tudom milyen titkos helyiség nyíl6ott még a női vécéből. mertem remélni, hogy nem nyitja rám senki azt a +1 ajtót. a klotyó rendben volt: nem büdös, tiszta, wcpapír, kéztörlő, szappan. az ajtón 1 kedves táblácska a következő szöveggel: a nő olyan, mint a rózsa: rövid ideig virágzik, viszont sokáig szúr.
hihetetlen, de ez a kocsma este 8-kor bezárt. gyanúsan rakosgatták felfele a székeket. mennünk kellett. 3 sörtől már rossz irányba indultam el a másik kocsma felé. ott nem volt semmi különös. 10-kor az is bezárt, a 3. 11-kor. ide már csak 3an mentünk. utólag belegondolva kár volt azért a sörért fizetni. nem hiányzott belőlem.
sajnos az éjjelnappali mellett vezetett a hazafeleutam, és- hiába fogadtam meg, hogy részegen nem állok neki többet zabálni, mert csak hízok, mint adisznó-betértem. zsömle, kifli nem volt, így egy félkilós kenyérrel távoztam. úgy felét meg is ettem. hogy mivel? a margarinra emléxem. képes voltam snassz margarinos kenyeret enni? kajálás után se fogmosás, se zuhany, szépen mély álomba szenderültem. azért vélem mélynek, mivel pgy lakótársamat kizártam, és 2ségbeesett csengetéséből nem hallottam meg semmit. szerencsére pgy lakótársam felébredt, és beengedte. így éldegélek én. még 2 húzós este vár rám a 7en
*az jutott eszembe, hogy tegnap de. elfutárkodtam 1 irodaházba 1 szerződéssel. a váci úton van. óriási. bemegyek, recepció, jó napot kívánok, név, szig szám, kapom a belépőkártyát, az 5.re menjek fel, majd ott útbaigazítanak. és visszafele: az 1. emeleten vagyunk, oda jöjjek. oké. beszállok a liftbe (kiborító, nem találtam lépcsőt), megnyomom az 5-ös gombot. haladunk. megáll a 7.en. nézek, mi van. 6ározottan emléeztem, hogy az 5-ös gombot nyomtam meg, nem a hetest. aztán elbizonytalanodtam. kiszállok, ez valóban a 7. na, mind1, hátha a közelben van a lépcsőház, majd legyaloglok. a közelbe nem volt semmiféle lépcsőház, így visszakényszerültem a liftbe. újra 5. emelet. tiltott szám. hát kurvajó, mit csináljak? 1ből eszembe jutott a múltkori történet a corvinus 1etem modern könyvtárában, hogy ott is mit szerencsétlenkedtem, mert annyira modern, és én úgy le vagyok maradva, mintha saját öreganyám volnék. szóval leutaztam az 1.re, mondtam, hogy kitett a 7.en a lift. néztek a recepción, mert a 7. és az 5. emelet is tiltott. mind1, a biztonságiörni eligazított. hogy a belépőkártya arra való, hogy odaérintsük, s akkor engedi. hát én ilyen modern lifttel még nem találkoztam, mondtam is nekik.
most örüljön aki olvassa, hogy +*oztam ezt a részt, és nem építettem bele a szövegbe. amikor elkezdtem olvasni kerouac 1ik könyvét, rájöttem, hogy mennyire idegesítő, ha folyton saját szavamba vágok, és tele van zárójeles részekkel a levelem a sok asszociáció miatt. na, hát nem emiatt nem bírtam végigolvasni. nálam 1könyves íróként szerepel kerouac papa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése