a vacsoranyuszi ihlette a rajzot. van ahol nyulfinak említik a nyulat. persze csak a fiatalt. milyen vicces: nyulfi.
(most dühös vagyok.)
az étel elkészítésének az előzményeit nem írom le, mert az nem vetne jó fényt rám és még... azt se merem leírni még hova nem vetne jó fényt.
amúgy a netről szedtem a receptet. és a szerint azért ezt választottam, mert olajbogyó kell hozzá. van benne valami. nagyon szeretem az olajbogyót, bár a) autentikusat csak 1x ettem. na az totál más volt, meg csípett is, mert istentuggya, hogy volt elkészítve b) kijönnek tőle a pattanásaim, úúúúú.
de legalább a pedált kicseréltem az új bringán. és nem estem le a bicikliről idefele jövet.
a nagy gondolatok kimentek a fejemből. helyette maradt a gondolatok olat nélkül.
még le akartam írni, hogy vettem ecseteket+3akvarellpasztillát v mi az. ötezer. költök, mint a tyúkanyó. és olyan ecsetet láttam, amin a szőrök helyett szilikon vagy gumi van. ilyen lötyögős, rugalmas. tökjól nézett ki. hát ha a nyúlfit viccesnek találtam, akkor ez az ecset még viccesebb volt.
több vicc nincs. csak komolyság. meg gondolkodnivaló, ejj...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése