ki hinné ebben a gyönyörű napsütéses időben, hogy szmog van a városban?
áhh
még mindig le vagyok lassulva. nagyon nehezen érek be a melóba. újra kell építenem azt a kevéske izmot, ami rajtam volt. ehhez nem ártana normális ételeket fogyasztanom.
remélem, legalább fogytam valamennyit, és innen indít6om a fogyókúrámat. több mozgás (hiába kaptunk éves bérletet, megpróbálom minél kevesebbet használni. úgyis csak idegeskedek tömegközlekedés közben), az édesség lehetőség szerinti kiiktatása. úgy érzem, a csokit teljes egészében képes vagyok mellőzni. eddig sem ettem túl sokat. ha sütemény nincs a közelben, akkor azt sem eszek. itt 1edül a sütemény a kritikus pont. vagy a legkritikusabb?

aztán nekiállok rizottóból kiképezni magam, ha már 1x hozott a jézus 1 ilyen jellegű szakácskönyvecskét. szerenncsére németül van, így németül is tanulok valamennyit.
és beiratkozok olasz tanfolyamra. tiszta izgi. kell tornáztatni az agysejtjeimet. ráadásul ez más lesz mint a szagmérnöki v a cukrászsuli, mert rendszeresen kell tanulni. utoljára ilyet középiskolában tettem. legalább nem iszok annyit, hanem értelmes dologgal töltöm az időt. majd minden elalvás előtt koncentrálok arra, hogy jól belemenje az olasz a fejembe. hátha felpörgök tőle 1 kicsikét.
meg rajzolni is kéne, mert unikatesóm mindjárt 31 lesz, és már így is 1 évet csúszok a születésnapi ajándékával... tegnap nekiálltam már. de többet nem írok, hátha olvassa ezt.
ide is jó lenne rajzolni. mindig csak ezek a sivár betűk.